Az életed a TE belső evolúciód. Sorra jönnek a felismerések, és a "külső" tanítások, melyek rámutatnak a benned rejlő mélységes valóságra. Csak azért jelenhet meg, mert már benned van, hisz anélkül nem érthetnéd mély szimultán szintézisét.

Kavargó pillangók szárnycsapásai tényleg vihart aratnak, elméd felszínén, de adj mélységet önmagadnak, béke és szeretet ragyog fel tudatod hajnalán. Igen ez egy új hajnal, egy tündöklő tündérmese kezdete, mikor a mesélő rádöbben, hogy Ő minden szereplő, s ekkor a mesélő és a mesélt eggyé válik. Nincs szükség többé belső narrátorra, nincs szükség az elméd ócska fejtéseire, hisz amit látsz, hallasz, tapintasz már eggyé vált veled, és érzed igaz természetét: együtt érzel. Együtt lélegzel miden létezővel, hisz egy vagy velük, mindig is az voltál, csak az elméd mutatott mást, leválasztva téged a LÉT lüktető varázslatáról.. Elválaszthatatlan vagy a világtól, mint a tested szervei is egymástól. Tudod, hogy a mindenség része vagy, de figyeld meg, hogy ugyanekkor magadban hordozod a mindenséget, s ekkor rádöbbensz: részként is az egész vagy.

Ezt súgja minden, csak figyelned kell. Hol jelennek meg a dolgok? Ki tapasztalja meg őket? Mikor valami veled történik, az benned is történik, a külső és belső elválaszthatatlan: TE vagy a tér, ahol történeted lezajlik. Nem csak a szereplő vagy, te vagy minden díszlet, minden dráma és statiszta. Figyelj, ne értelmezz, ne ítélkezz, ne kommentálj. Figyelmed leolvasztja rólad elméd fölös sallangjait, s ekkor felsejlik valódi természeted a létezés mindent átható öröme, az energia lüktető folyama: szerelmessé váltál a létbe, vagyis újra felfedezted ezt Önmagadban.

Ősi érzést mesélsz újra…

Egy ősi érzést mesélsz újra,
Egy szótlan, édes látomást.
Szívemben most felvirágzik
E fényvarázsló csábítás.

Nincs szó már, csak a mámor
Melyet a csendbe szőtt az est,
S e néma tűzben izzó zsongást
Játszva, megremeg a test.

Lehunyt szemmel tűzben égek,
A szépség újra elkapott.
Itt vagy, látlak, megőrizlek.
Nem mesélsz MOST holnapot.

Csak TE vagy, és ÉN látlak,
S kérdéseim némán hallgatod.
A válaszod csak ennyi, semmi más:
VAGYOK, aki VAGYOK.

(TSend)