Sokan félünk a változástól, bár mindannyian szeretnénk kitörni saját szürke állapotunkból, melynek rabsága úgy tünik körénk fonódnik. De valójában ez csak látszat! Egy ostoba illúzió, melyet saját magunk állítunk fel, hogy megmagyarázzuk, miért nem lépünk előre. Sírunk múltban történt jó dolgok után vagy a rossz miatt, ahelyett, hogy jelenben lennénk, és ezáltal egy egyre fényesebb és boldogabb jövő tárul elénk, szinte kibukkanva az idő gomolygó ködéből, amely így megszünik létezni.

Hogy mi változás útja? Légy magad a változás, azaz engedd el a múltad... ne engedd hogy az határozza meg a jövődet. Szeresd a jelent, minden figyelmed a jelenre koncentráld. Ha jövőbeni terveidre, céljaidra gondolsz azokra is úgy tekints, mintha most történnének veled, ezáltal tudatod kiterjed az örökévalóság határárai felé, jelen és jövő összemosódik, nincs félelem, nincs kétség, nincs bizonytalanság. Csak mély önátadás a jelenpillanatra nézve: ez az örök csend, a néma és szótlan dallam, mely benned ég, mint a "sohaelnemalvó" láng... Ez az önmegvalósításod, ez az isteni út, ez a mélyen gyökerző hit, mely velünk születet, csak megtanították nekünk, hogyan felejtsük el. Most nem kell más tenni csak megtanulni emlékezni... a minden változás mögött álló örök változatlanra. Ezaz ébredés kezdete...

Most akadt elém egy gyönyörű Osho bölcsesség! Láss a sorok mögé!

"Ha nem dobod el a személyiségedet, akkor nem találhatod meg az egyéniségedet. Az egyéniségedet a léttől kapod, a személyiséget pedig a társadalom akasztja a nyakadba. A személyiség által illeszkedsz be a társadalomba.
A társadalom nem képes tolerálni az egyéniséget, mert egy egyéniség nem követi őt birkaként. Az egyéniség minősége az oroszlánokéhoz hasonló: az oroszlán egyedül jár. A birkák mindig tömegben élnek; abban bíznak, hogy a tömegben otthonra találnak. A tömegben az ember mindig nagyobb biztonságban és védettségben érzi magát. Ha megtámadnak, a tömegben könnyebben megvéded magad. De egyedül? Csak az oroszlánok járnak egyedül.
Pedig mindegyikőtök oroszlánnak születik, csakhogy a társadalmi beidegződések teljesen átprogramozzák az elmédet, és végül birka lesz belőled. Kapsz egy személyiséget; egy kényelmes, kedves, szófogadó és nagyon kötelességtudó személyiséget.
A társadalomnak rabszolgákra van szüksége, nem pedig olyan emberekre, akik a szabadság feltétel nélküli elkötelezettjei. A társadalomnak azért van szüksége rabszolgákra, mert az őt irányító összes érdekszövetkezet engedelmességet követel."
(Osho)

A problémák kaput nyítnak nekünk a végtelenbe: rajtunk áll, hogy átlépünk-e rajta. Ha átlépünk: meglátjuk, ahogy a hátártalan élet elénk tárul. Minden akadályra tekints úgy mint a legjobb barátodra, amely azért történt veled, hogy kiterjeszd magad, és egy új világ tárul eléd. Hisz ez csak játék: egy gigantikus társas játék! Lépj előre két mezőt! :)

Első lépésként nyisd meg tudatod a pozitív gondolatoknak: engedd hogy átjárjanak, betöltsék egész lényedet, kismossák belőled kétségeket és félelmeket, felépítsék hited önmagadban, és az örök hited az igazságban. Ez épül bennem is, és egyre szilárdabb talapzaton áll. Ehhez folyamatos törekvésre és gyakorlásra van szükség, hogy minden siker merősítsen (olvass és hallgass pozitív gondolkódókat, és tartókodj panaszkodástól mindig, és cselekedj). Addig építs, mig hited olyan erős, hogy semmi le nem bonthatja, ekkor megszünik a gondolat, csend lesz: magad válsz a hitté és ezáltal a céloddá. A hit nem más, mint határtalan szeretet és önátadás, az örök öröm forrássa, melyet a körülmények tomboló vihara meg sem rezdít, mert rájövünk, hogy mindenek a lényege egy és ugyanaz, nincs választóvonal. Ez az Én fókuszhorizontom, efelé haladok, és napról napra közelebb jutok hozzá, míg végül eggyéválok vele az életem minden területén :)

A spirituális irodalom az élet gyönyörű útmutatása, olvasd és ültesd át a gyakorlatba!!!! Remek kaland! Tényleg minden új és eleven...